Leállt a balatoni viharjelzés október 31-én. A két legnagyobb erejű vihar május 22-én, illetve augusztus 3-án volt, akkor a széllökések meghaladták a 110 km/h-t. A tó körül 27 stabil és 18 mobil fényjelző figyelmeztetett a közelgő viharra.
A másodfokú viharjelzések, amelyek a Balatonnál teljes tiltást jelentenek az adott időszak alatt, 13,6 százalékban voltak érvényben – ez alacsony értéknek számít. A tiltás azt jelenti, hogy a másodfokú viharjelzésnél a kisebb csónakok és hajók egyáltalán nem mehetnek ki a vízre. Ilyen jelzés ritkábban fordult elő, mint az előző években – mondta Horváth Ákos, a Siófoki Obszervatórium vezető meteorológusa.
Az OMSZ tájékoztatása szerint egyetlen olyan halálos vízi baleset sem történt, amely elmaradt vagy későn kiadott viharjelzés következménye lett volna. A vízimentők 299 alkalommal, 182 bajbajutottat mentettek ki a tóból. A viharjelzés április elsejétől indulhat újra a Balatonon.
A viharjelzést a Balaton körül 29, a Velencei-tónál 2 fényjelző lámpaegység végzi vasárnapig, amelyhez a Balatonnál még 18 mobil fényjelző is hozzájárul. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vihar előrejelző szolgálatot üzemeltet ezek meteorológiai kiszolgálására. A viharjelzést és a riasztást a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) fényjelző rendszere biztosítja, míg az üzemeltetési feladatokat a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (www.rsoe.hu) látja el.
A katasztrófavédelem az idén is fokozottan felügyelte a rendszer üzemeltetését, a vihar okozta károkat elhárította, így a rendszer a teljes viharjelzési időszakban biztonságosan üzemelt. A viharjelzések és a balatoni időjárási előrejelzések az OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában készültek és operatív módon jutottak el a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitánysághoz, a Vízimentők Balatoni Szakszolgálatához és további megrendelőkhöz, egyebek közt a Balatoni Hajózási Részvénytársasághoz. A nagyobb vitorlásversenyek, illetve tömegrendezvények meteorológiai biztosítása ugyancsak az obszervatóriumból történt.
Az elmúlt szezonban a vízirendészet munkatársai 98 alkalommal 198 fürdőzőt, vagy hajózót mentettek ki a vízből. A viharjelzés működése alatt öten fulladtak a Balatonba (ez hárommal kevesebb a tavalyinál). Egyetlen olyan halálos kimenetelű vízi baleset sem történt, amely elmaradt, vagy későn kiadott viharjelzés következménye lett volna. Erős vihart, azaz 90 kilométer/órás sebességet elérő, vagy meghaladó szelet 19 napon regisztrált a Balaton partján üzemelő 10 automata mérőműszer valamelyike. A viharos időjárás miatt a fényjelző állomások idén 200 órával többet üzemeltek, mint tavaly.
A napi szélmaximum három egymást követő májusi napon volt a legmagasabb, amikor Balaton-szerte 90-100 kilométer/óra fölötti, helyenként 120 és 140 kilométer/órát is meghaladó sebességű szélerősséget mértek.
Összességében július 10 százalékkal melegebb, a szeptember ugyanennyivel hidegebb volt az átlagos hőmérsékletnél. A Balatonnál idén 35 fokot meghaladó hőmérsékletű nap nem volt, 30 fokot elérő, vagy meghaladó hőmérséklet pedig 25 napon fordult elő a mérőállomások mérései szerint. A tó vizének hőmérséklete július 14-én volt a legmagasabb, ekkor a Siófoknál mért hőmérséklete elérte a 30,2 fokot.
Az áprilistól szeptemberig terjedő hat hónap a Balatonnál is nagyon csapadékos volt. A lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlagot a nyugati medencében 60, a keleti medence térségében átlagosan 95 százalékkal meghaladta. Májusban és szeptemberben a havi átlagos csapadékmennyiség két-háromszorosa, helyenként négyszerese hullott a térségben, míg július az átlagosnál szárazabb volt.
