Három éve Tűzhangya nevű hajójukon átevezték az Atlanti-óceánt, most pedig föld körüli útra indulnak WWF Panda nevű vitorlásukon. A világ legnagyobb zöldszervezetével együttműködésben vízre szálló Rakonczay Gábor-Rakonczay Viktória házaspár elindulása előtt nyilatkozott lapunknak.
Miért csinálják? Csak nem azért, hogy az angol pubokban feltehessék lábukat az asztalra, mint mindenki, aki megkerülte már a Horn-fokot?
Természetesen nem, ez csak jelképes dolog a régi történetekben, ami arra utal, hogy mekkora teljesítmény a Horn-fok megkerülése. Sokkal inkább egy középiskoláskori álom miatt csináljuk, amit nem hagytunk elmúlni, hanem elérése a legfontosabb célunk.
A természetvédelem mennyiben fő cél, és mennyiben járulékos szempont? Végtére is, senki nem kerekedik fel egy ekkora útra csak a WWF miatt.
Szerintünk a bolygó természeti értékeinek megóvása a jelen kor egyik legfontosabb feladata.
Miből teremtik elő a költségeket?
Rengeteg munkából, de nagyrészt szponzorációból.
Mivel foglalkoznak amúgy? Nem nagy kiesés egy év a munkájukból?
Az Atlanti-óceán 2007-es átevezése óta leginkább a hajózás körül forog az életünk, és ez teszi ki a mindennapjainkat.
Várakozásaik szerint mi lehet a legnagyobb kihívás az úton?
A déli féltekén való hajózás időjárás és felkészülés szempontjából nagy kihívás. Itt például vízbe esni csak egyszer lehet. A hajó olyan gyorsan halad, hogy képtelenség utána úszni, és a hullámok között egy emberi fejet már húsz méterről sem mindig lehet észrevenni. És mivel délen nagyon hideg a víz, csekély a túlélés esélye.
Mondják, lakva ismeri meg az ember a másikat. Házasságukra milyen hatással lehet az egyéves összezártság?
Tíz éve ismerjük egymást, és még ha csak egy éve vagyunk is házasok, az Atlanti-óceán átevezése közben megismerhettük a másikat és magunkat, szélsőséges, életveszélyes helyzetben is. Ha az ember tisztában van a maga és a másik képességeivel, terhelhetőségével, akkor remekül lehet együttműködni a legnagyobb viharokban is, még ha több ezer mérföldre van is a biztonságot nyújtó szárazföld. Azt mondják, az óceán nem az a közeg, ahol egy párkapcsolaton javítani lehetne. Ha a kapcsolat működik, akkor még jobb lesz, ám ha léteznek rejtett feszültségek, akkor azok garantáltan felszínre fognak törni.
Ugyanazon az útvonalon mennek, mint Fa Nándor és Gál József 1985-1987-ben. Mennyiben lesz mégis más az önök útja?
Mivel mi egy évre tervezzük az utat, kevesebb időt - három hónapot - töltünk kikötőkben. Más típusú hajóval megyünk, és a technika is sokat fejlődött azóta. De a nyílt vízen hajózva éppúgy száz százalékot kell kihoznunk magunkból, mint Nándiéknak annak idején.
Van ennél hosszabb, illetve veszélyesebb útvonal?
Ugyanezen az úton visszafelé hajózni időigényesebb és nehezebb.
Miért pont ezt választották?
Mert ez a klasszikus földkerülő útvonal, és a teljesítése komoly kihívás.
Mi nehezebb: átevezni az Atlanti-óceánt, vagy körbevitorlázni a földet?
Az óceánt átevezni leginkább fizikailag volt megterhelő. A vitorlás viszont bonyolultabb eszköz, amit szélsőséges időben is biztonságosan kell tudni irányítani, ezért ide technikai téren kell nagyobb felkészültség. Ráadásul normális, nyolcórás alvás nincs, sokkal inkább egy folyamatos alvás és ébrenlét közti állapotról lehet beszélni. Emellett lényeges különbség az idő: most 51 nap helyett 250 napot leszünk távol a partoktól.
(A Heti Válasz / Szőnyi Szilárd engedélyével átvett cikk.)
RAKONCZAY GÁBOR ÉS RAKONCZAY VIKTÓRIA
Első magyar párosként 2007-ben saját tervezésű és építésű hajójukkal átevezték az Atlanti-óceánt. • Ezzel párosban a világon a második legjobb időt teljesítették (51 nap, 6 óra 10 perc). • Az óceánátevezés után Guinness World Records kitüntetést kaptak Londonban, és Best of 2008 Adventure díjat a National Geographictól Washingtonban. • Óceáni evezősük 2007-ben elnyerte a Magyar Szabadalmi Hivatal Magyar Formatervezési Díját.
